2012. december 1., szombat

Egyiptom VII

  UTAZÁS EGYIPTOMBA 1988-BAN
Végre kaptunk egy kis időt, hogy...




...elmenjünk a bazárba és vásároljunk egyet s mást. Az adásvétel, az alku a keleti ember legnagyobb élvezete. Amint megállunk egy kirakat előtt, máris ott terem az üzlet felhajtója és beinvitál. Nem vásárolni! Csak körülnézni... Odabent csillogó vitrinek, gyönyörűbbnél gyönyörűbb elefántcsont-berakásos figurákkal, emléktárgyakkal. Csenget a tulaj és máris megjelenik egy fiatal fiú egy tálcán gőzölgő teával vagy jégbehűtött kólával. Fogadjuk el, mondja, neki szerzünk örömet, majd - mint mondja - megmutatja a környék legjobb és legolcsóbb üzletét. Aztán hagyja, hogy körülnézzünk, gusztáljunk tanakodjunk... Amikor számol, kijelenti, hogy nekünk magyaroknak mindent olcsóbban számít, mint az amerikaiaknak, mert tudja, hogy annak nem számít a pénz... de mindez csak blabla... Arabföldön nemcsak pénz, de idő és türelem is kell a vásárláshoz!





A felajánlott ital fogyasztása máris közvetlenebb kapcsolatot teremt. Folyik az alku közöttünk, és mintha ekkor jutna eszébe, hogy nézzük meg a műhelyt, ahol e csodálatos tárgyak készülnek... Éppen dél van, az igazhitűek nem zavartatják magukat: imádkoznak.





Amikor visszamentünk a boltba és meggyőződtünk az áru valóban kézműves eredetéről, jön a végső ár... Ha nem akarsz vásárolni, nem szabad belemenni az alkudozásba! Legjobb a felhajtóra rá sem nézni! Bazározás után mi is megebédeltünk, megpihentünk, megbeszéltük az élményeket.





A pihent és nem éhes magyar csapat mindjárt kedélyesebb...





De visszamegyünk és vásárolunk még néhány szuvenírt, hogy emlékeztessenek a gyönyörű utazásra. Úgy érzem, jól alkudtam, bár tudom, hogy errefelé mindig a kereskedő a nyertes. Erre ők nagyon ügyelnek!





Alkonyodik... A pálmák között még ott trónol a nyugodni készülő Nap, amely egyre nagyobb izzó gömbbé nőve egyenesen a sivatag végtelen homokjába bukik le. Kihúnyó, fáradt fényében még egyszer búcsút intenek e csodálatosan érdekes világ jellegzetes, büszke pálmafáinak sziluettjei. Ők tőlünk köszönnek el, mi pedig az évezredek itteni csodáitól!







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése