2012. november 5., hétfő

Thaiföld 3.

THAIFÖLD A MESEORSZÁG
Munkában




Továbbutazunk egy gondosan megművelt rizsföldre, majd az aratást is látjuk. Az ország lakosságának 90 százaléka mezőgazdasági dolgozó, a megművelhető terület 9 százalékán rizst termelnek, mely exportjuk 9 százalékát teszi ki.





Bivalyokkal és elefántokkal az ősi technika szerint dolgoznak. Főételük a rizs és a hal. Falun korán kelnek és időben fekszenek - este 9-kor már kihalt a falu.





A rizsaratás és -cséplés idején éjszaka is folyik a munka. Az aratás kalákában történik. Összesegítenek egyik parcelláról a másikra. Megjegyzem, hogy az anyós és a meny között soha nincsen surlódás! Így is lehet élni...





Ellátogatunk egy batiküzembe. A batikolás rendkívül fejlett. A thai nők kitűnő rajzkézséggel és fantáziával rendelkeznek. Előbb megrajzolják a ruhaanyagot, utána folyadékban rögzítik a ragyogóbbnál ragyogóbb mintákat.





Az utcai árusok sok ruhaanyagot kínálnak batikként. Sajnos mi nem, de az itteniek már a szagáról is felismerik az igazit megkülönböztetve a hamisítványtól.





A bangkoki kórház. Az orvosok 2/3 része a fővárosban él, vidéken inkább kuruzslót hívnak, aki ráolvasással gyógyítja a beteget. Gyakori a lepra, de a lakosság 3/4 része fertőzött bélférgekkel! Ez a higiénia hiánya. Sokszor előforduló a nemibetegség, de hiszen se szeri se száma (főként a városokban) a gogo girlöknek, az örömlányoknak. Az átlagos életkor a férfiaknál 56, a nőknél 60 év. A segédmunkás napi keresete nem lehet kevesebb 60 BAT-nál (=30 dollár). a gyerekeknek csak 5 hónapos korban adnak nevet, addig állatneveken becézik: disznócska, egérke stb. Az idősebb embereket nagy becsben tartják.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése