Ausztria 1b

KÉPESLAPOK AUSZTRIÁBÓL
Bécs látnivalói között keringünk

Több magyar autóbusz is várakozik a Kernerstrasse parkolójában, mert innen már gyalogosan is mindössze néhány percre van a város központja.

És máris a város szívében vagyunk, a Kertner-Ringen. Két patinás szálloda verseng a vendégekért, a Hotel Bristol és az Imperial. Rosszízű emléket idéz számunkra az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, gr. Andrássy Gyula és Bismarck, német kancellár itt dolgozta ki a Hármas Szövetség tervét, mely az első világháborúhoz vezetett.

A Mariahilferstrassén hazai kép fogad: mindent összefurkáltak. Most épül a metró. De más hazai vonatkozása is van, hisz számos üzletnek magyar a tulajdonosa. Az utcasarkon is várt egy magyar menedzser, aki - amint magyar szót hallott, máris a kezünkbe nyomta a magyar üzletek reklámcéduláit.

Bécs a kávéházak városa! A török kiűzetése után, 1683-ban egy Kolschitzky nevű lengyel katona a törökök által elhagyott cókmókok között néhány zsák kávét is talált. Gondolt egyet, s kávéházat alapított. Akkortájt az ilyesmi Európában még ismeretlen volt. És hogy mi legyen a cégtáblán? Hát kiírta, hogy a "Kék flaskóhoz". Ez a szegény lengyel obsitos ezzel nemcsak a saját jövőjét és a bécsi kávéházak alapját vetette meg, de Közép-Európa nagyvárosai mind átvették a kávézók e típusát.

A bécsi lizsében, a Práterben vagyunk. Ki hinné, hogy e helyütt valamikor a császárok vadaskertje volt. A vursli az osztrákok kedvenc kirándulóhelye. Késő este sem lanyhul a forgalom. Egymás hegyén-hátán hemzsegnek a mutatványos bódék, de a legnépszerűbb a 67 méter magas óriáskerék, amely éppúgy emblémája Bécsnek, mint a Szent István-torony. Az óriáskerék zárt fülkéiből remek kilátás nyílik a városra.

Bécsben számos értékes múzeum van. A Szépművészeti Múzeum például Európa legértékesebb képtárainak egyike, mely anyaga vetekszik a Luvréval, a Pradóval vagy a híres vatikáni képtáréval is.

Az egyetemet 1365-ben alapította IV. Rudolf és Mária Terézia háziorvosa, és Schwieten szervezte újjá 1752-ben. Egyike Európa legrégibb egyetemeinek.

A neogótikus, hatalmas épülettömb a Rathaus, a Tanácsház. Az 1800-as évek végén épült. Középtornya 98 méter magas, melyen egy vasember szólaltatja meg a harangjátékot. Árkádos udvarán nyaranta hangversenyeket rendeznek.

A városházával néz szembe a várszínház. Az uralkodó császárnő alapította 1741-ben a német beszédművészet ápolására. Késő reneszánsz stílusú, ízléses épület.

Straussnak természetesen emlékművet állítottak. A márványkeretes ölelkező pár előtt a bécsi keringőt muzsikáló keringőkirály aranyozott bronz szobra áll. A pompás, lendületes mű sok nézőt vonz.

A híres bécsi operaház a nemzetközi zenei élet egyik legjelentősebb központja. Eklektikus stílusban épült az 1860-as években. 2200 nézőt tud befogadni.

Az osztrák parlament ugyancsak az 1800-as évek végén épült A soknemzetiségű osztrák birodalom népképviselete számára létesítették. Előtte díszkút áll Pallas Athéne szobrával.

Nem kevesebb, mint 252 méter magas a Duna-torony, mely tetején televíziós adó van. A nesztelenül forgó étterem nagy ablakaiból lenyűgöző panoráma nyílik a városra. Alig 20 másodperc alatt siklik föl velünk a lift a magasba...

A Grinzingi borozókat, kiskocsmákat szívesen keresi fel a bécsi honpolgár. Kis falvak ezek a város peremén, meredek, hullámos szőlőhegyek alatt, ahol csaknem minden második ház saját kimérésű borozó - hangulatos sramli muzsikával.

Impozánsan emelkedik a Mária Terézia tér közepén a császárnő 20 méter magas szobra. A 40 éven át uralkodó nagyasszony körül pedig kedvelt osztrák és magyar hívei, tábornokok, főminiszterek, művészek, hercegek, grófok és háziorvosa. Magyarok is vannak: Nádasdy, Hadik generális, Grassalkovics gróf és Pray György, történetíró. Velük búcsúzunk a szép császárvárostól, hogy továbbutazzunk egy kedves, osztrák kisvárosba, Melkbe...