Izland II/1

IZLAND, A JEGES FÖLD

A természet ereje

A melegházakban az év minden szakában terem az ananász és a banán is. Jégországban ezek a gyümölcsök? Friss banán és ananász az üzletekben? Igen fejlett az üvegházi kertészet. És nemcsak szép virágokat termesztenek, hanem paradicsomot, uborkát, szőlőt és déligyümölcsöket is. Az olcsó hőenergiát ily módon hasznosítják.

Az országban nincs vasút, az úthálózat is gyér. Az ország ütőere a szigetet körbekerülő egyes számú főút, amit télen a lezúduló, hatalmas hótömegtől is rendszeresen megtisztítanak. Vannak ugyan kétsávos és háromsávos utak is, de ezek csak lassan, döcögve járhatók. Keresztül-kasul szelik viszont az országot a bazaltutak az óriási lávamezőkön. Az útnyomokat a hóolvadás után munkagéppel egyszerűen kikotorják: ez a karbantartás.

Az aktív vulkáni működés tanúi a lávamezők. Két formájukat különböztetik meg. Az apalharaum maga a megkövesedett téboly: az izzó magma erejétől szétdobált kisebb-nagyobb kődarabokkal borított felület - olykor hatalmas sziklákkal. Így keletkezve tátonganak vagy alattomosan megbújnak a hasadékok és a repedések, kiemelkednek a tűhegyes fokok, a borotvaéles taréjok.

A helluhraum során a földkéreg alatti feszültség hozta felszínre a lávát, az izzó kőzetet, mely vékonyabb-vastagabb szilárd burok alakjában szilárdult meg a felszínen: így jön létre a lávamező.

Valójában gleccserből ered az Arany vízesés, ahol a bömbölő, hatalmas víztömeg 32 méteres mélységbe zúdul le. Ez a Hvita folyó zuhataga. Valamikor hatalmas belső erők mozgatták meg a sziklakérget, és a meder három lépcsőre töredezett: az első kettő együttesen akkora, mint a harmadik önmagában. Miután a felső törésvonalak lejtősek, ezeken csak lefelé bukik a víz, majd hirtelen irányt kell változtatnia a folyónak, mert a kéregmozgás gátat emelt a víztömeg elé.

Az élesen elkanyarodó mederrészlet jóval keskenyebb, mint a felső, ezért itt a vízszint megemelkedik, és az áramlás egyszerűbben felgyorsul. Zúgva, rohanva éri el a harmadik lépcsőt, hogy innen meredeken zuhanjon a 32 méteres mélységbe. Varázslatos látvány, amint a zuhatag megtörik és a spektrum színeire bomlik a napfény. Ezért gyakran szivárvány látható a vízesés felett. Itt a környezet még őrzi "eredetiségét" (legalábbis egyelőre), nem úgy, mint például a Niagaránál, ahol tönkre tették. Persze itt is megtervezték a turbinákat, hogy áramtermelésre használják a vízesést, és nagy nehézségek árán tudták ezt a tervet az itteniek megvétózni.

Egy hatalmas, ma már kihalt krátert közelítünk alulról. Sok-sok ehhez hasonló található a szigeten. Azt mondják, hogy Izland már eleve tűzben született egy 4000 méter vastagságú láva- és tufatömegből mintegy 60 millió évvel ezelőtt - vulkáni működés eredményeként. Az állandó vulkanikus tevékenység kísérő jelenségeként ma is sok helyütt látni a forró vizű forrásokat, magasba szökő gejzíreket, süvöltő, kénes gőzforrásokat.