2011. december 24., szombat

Spanyolország III/3

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA
El Greco





Látogassuk meg a festőfejedelem, El Greco házát. Az épület egykor a zsinagógával együtt Samuel Levi birodalmához tartozott. És hogy ki volt ő? Kegyetlen Péter király zsidó kincstárnoka. Az irigység már akkortájt is bosszút szült! És miután a kincstárnokot ugyancsak gazdag embernek tartották, amikor kegyvesztetté vált, nehéz sors várt rá. Hogy micsoda?





A szokásos üldözés és bebörtönzés. El Greco házában volt a műhelye, és a hozzá csatlakozó múzeum is itt látható. A műteremnek jelzett emeleti szobában az állvány mintha csak arra várnak, hogy Greco mester leemelje róla az elkészült vásznat. Ecsetek, paletták, korabelire maszkírozott festékes csészék mind-mind ott állnak - elvileg a munkához előkészítve. A kis kertben fenséges virágillat fogad: leanderek vörös és fehér pompázatúak, a büszke pálmák között pedig a római párkányra könyökölhetsz a korabeli kis oszlopok között. ugyan hova vezet a patio oldalán a rejtett pincelejárat? Samuel Levinek és utódainak alkimista műhelyébe! Ha volna időnk, ez egy külön sztori lehetne... De csodáljuk meg a múzeum Greco-képeit! És ki is volt El Greco a festő? A tehetséges görög fiú már 14-15 éves korában Velencébe került, ahol az öreg Tiziano műhelyében dolgozott. Ezután Rómába ment, ahol megismerte Coreggio korszakalkotó fény-árnyék hatást alkalmazó festészetét.





Jöjjenek be velem a Szent Tamás templomba, és nézzék meg a festő legnagyszerűbb alkotását, az Orgaz gróf temetését! De hogy folytassam a sort, a nagy mester 1577-ben költözött Toledóba, és számos csodálatos művel ajándékozta meg Spanyolországot, de főként székvárosát. A piktor a festészet nagy úttörő, stílusteremtő művészei közé tartozott, aki a természeti hűségtől ugyan merészen eltérő, de logikus stílust teremtett. Kissé elkalandoztunk a nagyszerű alkotástól, és nem is mondtuk el, hogy valójában mit is ábrázol. Orgaz gróf temetésén azt a pillanatot, amikor a jótékonyságáról nevezetes grófért a magasságokból leszáll Szent István és Szent Ágoston, hogy magával ragadja az égbe. Az első sorban álló gyászolók közé önmagát, fiát és Cervantest is odafestette.





A toledói dóm a legszebb és legnagyobb katedrálisok egyike! Gót püspök rakta le az első templom alapkövét, a mai nagytemplom alapítója pedig a szentté avatott Ferdinánd király volt. A szent uralkodó elhordatta a régi egyház köveit csak azért, mert azt 3 évszázadon át mecsetként használták a próféta hívei.





Gótikus remekmű! A csúcsíves stílus késői változata nyomta rá a bélyegét. Érthető, hiszen egészen a XVI. század végéig ez a stílus volt az uralkodó. Monumentalitására jellemző, hogy akár hiszik, akár nem, de a templomnak 750 ablaka, 8 kapuja és 2 tornya van és 88 oszlop osztja 5 hajóra.





Lépjenek be velem, és csodálják meg az óriási oltárt, mely 5 emelet. Nem tévedtem, öt emeletnyi magasságba fut fel, alapanyaga vörösfenyő, és az egész csúcsíves faszerkezetet vastagon borítja arany. egy másik zárt helyiség a Mozarab kápolna, melyben naponta egyszer ókeresztény rítus szerint folyik istentisztelet. Csupán maga a sekrestye olyan nagy terjedelmű, mint más városokban a székesegyház. Ez utóbb épült, mint a templomhajók. A megkopott, sivár falakon pedig kincseket érő Greco-festmények! Bennem valahogy olyan benyomást keltett, mintha a hosszú, dísztelen teremben egyszerűen itt felejtették volna a spanyol festészet legszebb gyöngyszemeit.






A Kenyérkapun át lépünk ki a templomból. Ugyan honnan is kapta a nevét? Onnan, hogy hajdanában itt osztottak alamizsnát a szegény nép számára.






A sok-sok falra függesztett bilincs mint a móroktól kiszabadított keresztény rabokról valók. Ha emlékeznek még Samuel Levire, a zsidó kincstárnokra, azt is tudják, hogy a Greco-ház és az egykori zsinagóga, az El Transito is az ő birodalmához tartozott. Ezúttal tehát a zsidónegyedet tekintjük meg. Az egyhajós templombelsőt csodálatos arabeszkek díszítik. a falakon látható héber feliratok, idézetek a 83. és 89. zsoltárból valók. Az El Transitót épphogy befejezték, amikor megkezdődtek a zsidóüldözések. A zsidó bölcsek és rabbik ekkor elvándoroltak a galileai Szefedbe, ahol saját toledói emlékeik szerint építettek hasonló, de kisebb templomokat. A zsidók 1492-ben történt elűzetése után a királyok a zsinagóga épületét a Caletrava lovagrendnek ajándékozták és katolikus templommá lett. Ellátogatunk az egykori Szent Kereszt Kórházba, mely ma Helytörténeti Múzeum. A szép kapu a korai vonzó reneszánszot reprezentáló épületbe vezet a XVI. század második évtizedéből. Itt látható az archeológiai gyűjtemény és a kézművesség remekeit, miközben mindenhová elkísér a halk periklasszikus magnózene.





Ugyancsak nagyon látványos építmény a Szent János templom, amit 1476-ban a portugál seregek felett aratott győzelem emlékére emeltek. Igaz, hogy a katolikus királyok saját nyugvóhelyüknek szánták, de utóbb mégis úgy rendelkeztek, hogy nagy győzelmük színhelyén, Granadában legyen a nyughelyük. Mielőtt elhagyjuk Toledót, néhány búcsúpillantást vetünk arra a városra, mely utcáin egykor a békés időkben mórok, zsidók és keresztények nagy egyetértésben, békésen sétálgattak. És nyugodtan együtt dolgozhattak, alkothattak, saját nyelvüket használhatták, mígnem II. Fülöp létrehozta Madridot, és a várost trónfosztottá tette, az uralkodói önkény elűzte lakóit, értéktelenné tette rezidenciáit, és toledót nekropolisz jellegű műemlékké zsugorította. Régi híre, épületei, légköre azonban örökéletűvé hitelesíti.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése