Szíria 1.

BARANGOLJUNK BIBILIAI TÁJAKON: SZÍRIA - JORDÁNIA

Dióhéjban Szíriáról

Ezúttal Jordániába utazunk, de repülőgépünk Szíria fővárosában, Damaszkuszban landol. Innen megyünk tovább gépkocsival Ammanba. Kukkantsunk be tehát Szíriába, nevezetesen Damaszkuszba!

Szíria a Földközi-tenger keleti partján helyezkedik el. Északon Törökország, keleten Irak, délen Jordánia, délnyugaton Izrael, nyugaton pedig Libanon és a Földközi-tenger határolja. Az I. világháború vége óta, amikor a szövetségesek meghúzták a határait, az ország mindig jelentős szerepet töltött be a Közel-Kelet politikájában. A kormány keményvonalas arab nacionalizmusa gyakorta sodorta az országot konfliktusba szomszédaival, elsősorban Izraellel.

Utazásunkkor Szíria elnöke Háfez Asszád (1928-) már 1971 óta. A 7 éves periódusokra megválasztott elnök nevezi ki a két alelnököt és a kormányt. A 250 tagú Nemzetgyűlést négyévenként választják; az itt szereplő összes pártot a Baath Párt befolyása alatt álló Nemzeti Haladó Front fogja össze. Bár az 1973-as alkotmány Szíriát "szocialista népi demokrácia"-ként határozza meg, a Baath Párt uralma azonban valóhában egypárt-rendszert jelent.

Az Úr 1994. esztendeje március 19-én mintegy négy órai repülés után landolunk Damaszkuszban, a Föld egyik legrégibb városában. Ábrahám a közelben mentette meg Lótot. Dávid király diadalmasan vonult be a városba. Illés felkente Hazáelt, hogy király legyen Damaszkuszban. Az asszírok, perzsák, rómaiak után a 8. század közepén az arabok foglalták el a várost. Itt született a híres evangéliumi mondás: Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!

Első utunk a Nemzeti Múzeumba vezetett, amit 1919-ben alapítottak. Itt elénk tárul Szíria történelme, művészete a legrégibb időktől a legújabbig. Sokáig és megigézve bámultam a réges-régen írott, rajzolt, festett ódon szent könyvek aranyozott lapjait.

Az egykori pogány templom helyén épült keresztény bazilikát, az Omajjad mecsetet látogatjuk meg. A nagy templomot eleinte a mohamedánok a keresztényekkel együtt, közösen használták imahelyül, majd később megnagyobbítva az iszlám egyik legnagyobb és legtekintélyesebb mecsete lett.

A hatalmas udvarról lépjünk be az óriási, 136 méter hosszú és 38 méter széles, csodálatos szőnyegekkel borított imaterembe! A két sorban álló korintoszi oszlopok között imádkozó, beszélgető muszlimok üldögélnek. Íme a mihráb! Lábunk alatt a padlón véges-végig keleti szőnyegek selymes felületű színes mezői húzódnak.