2010. december 1., szerda

Nepál I/2

NEPÁL: KIRÁLYSÁG A FELLEGEK KÖZÖTT; AHOL EGY ASSZONYNAK AKÁR HÁROM FÉRJE IS LEHET
OM MANI PADME HUM!




Mint valami nagy ékszerdobozban számos kegyhely, templom, templomegyüttes teszi csodálatossá a várost. Az ország lakosságának 89,5 százaléka hindu, 5,3 százalék buddhista, a többi egyéb vallású. Valójában egy hindu ország, melynek azonban nincsen hivatalos államvallása. Felettünk egy impozáns templomegyüttes tornyából mind a négy égtáj felé tekintve minket is figyel Buddha vigyázó szemeivel, és ezt teszi évszázadok óta szemrebbenés nélkül. Tudvalevő, hogy Buddha hercegi sarjként itt született az indiai-nepáli határvidéken.





A nepáli asszonyság is a templomba igyekszik, közben imádkozik és a rózsafűzérét morzsolgatja. Lépten nyomon hallhatjuk, amint a hívők menet közben is mormolják a szent igét: OM MANI PADME HUM! És hogy ez mit jelent? Üdvözlégy lótuszban rejlő ékesség! (Éljen a lótuszban levő drágakő! Nézd csak a drágakövet a lótuszban! stb.) Bizonyára ez az ő Miatyánkjuk.





Az öreg láma pedig menet közben az imamalmot forgatja szorgalmasan. Ő így fohászkodik. Ugyanis az imamalomban van egy kis papírtekercs, amelyen az ima szövege van, mely a szent eszköz forgatása során jut fel az egekbe. Ebben is minden imádságos versszakasz az elmondott szent igével kezdődik. Nagyon sokan forgatják az imamalmot ilyen módon séta közben is. Így járnak-kelnek az utcán, miközben ügyes-bajos dolgaikat intézik. Ez egy vallásos ország.





Egy-egy kis utcai szentélynél megállnak, imádkoznak, könnyítenek a lelkükön. Az előbbiekben szó volt arról, hogy egy évszázada sincs, hogy ebben az igen szegény, világtól elzárt országban eltörölték a rabszolgaságot. De valóban eltörölték? Csak hivatalosan. Mert bizony az manapság is létezik - némiképpen más formában. Ugyanis a felszabadult rabszolgák mint adósok ezután is megmaradtak a rabszolgatartóiknál mindaddig, amíg le nem törtlesztik az adósságukat. Persze most már kamatokkal, mely azonban néha többet tesz ki mint a munkabér.





Képkedtem, amikor a fotó kedvéért megpörgettem a szakrális tárgyat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése